... Azt vettem észre, hogy az én életemben folyamatosan váltakoznak a különféle időszakok. És elég éles a határvonal a különböző életciklusok között. Egy-egy ilyen időszak eltart pár évig, és az időszakok közötti választóvonal igen keserves és viharos. Ráadásul mindegyik időszak, ami követi az előzőt, fenekestől fordítja fel az életemet. Általában jó a végkifejlet, de mivel nagyon nehezen tudom a változásokat feldolgozni és az új dolgokat megszokni, így csupa félelem és bizonytalanság mindig a jelenem, és mivel annyiszor változnak ezek a ciklusok, én állandóan egy átmeneti időszakban érzem magam, még akkor is, ha nincs semmi okom rá. Talán ez egy védelmi mechanizmus. Így talán nem sérülök annyira, ha megint megváltozik minden.
A mostani párkapcsolatom viszont nem egy pár éves időszaknak tűnik. Legalábbis próbálom nem annak érezni. Mert nem is az! Tudom, hogy semmi akadálya nincs már ennek a kapcsolatnak, minden fontos dolog megvan, ami kell hozzá. Semmi nem utal arra, hogy vége lehetne valamikor. Mégis félek valamiért. Talán a folyamatos változások és a nagyonkicsi önbizalom-önértékelés kombó nem tesz jót az ingatag lelkivilágomnak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése